Ázsia történelme

Perzsia történelme
Jelenlegi uralkodó:Nászer ad-Din sah

i. e. 550: Nagy Kürosz megdöntötte a Méd Birodalmat, nemességét betagolva a perzsa nemességbe létrehozta az első perzsa birodalmat.
Kr.e. 492: a tenger felől indították meg az első támadást a görögök ellen, de a perzsa flotta egy viharban elpusztult. A marathóni vereség után felkelések robbantak ki Babilóniában, Núbiában és Egyiptomban.

Kínai Császárság történelme
Jelenlegi uralkodó:Tongzhi

i. e. 2100:megalapították az első kínai államot a mai Peking környékén
I. e. 221 táján: a Qin állam Zheng vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam
Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd 589-ben a Sui-dinasztia egyesítette.
1127: a dzsürcsi hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora.
1644 és 1911 között: a mandzsu Qing-dinasztia uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal
1856-60: az ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is.

Oszmán Birodalom történelme
Jelenlegi uralkodó:Abdul-Aziz

1299 körül:A rúmi szeldzsuk birodalom szétesése után, a kis hatalmi centrumokra esett anatóliai térségben, egy Oszmán nevű vezér elszakadt katonákból sereget toborzott, és a Bizánci Birodalom szomszédságában egyeduralomra tett szert
1434: a Magyarország és Szerbia elleni háború
1526:Mohácsnál a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett

Japán történelme
Jelenlegi uralkodó:Mucuhito

i. e. 3. század körül:megjelent a rizstermelés
6. század: a koreai Pekcse királyság követetek küldött Japánba a buddhizmus terjesztésére. A kezdeti ellenállás dacára a buddhizmus a vezető réteg vallása lett és az Aszuka-korszakra rendkívül elterjedt.
8. század:a Nara-korszak elhozta az első egységes kormányzás megszilárdulását.
784-794: Kammu császársága idején az uralkodó székhelye Nagaokakjóban volt. Ezután a fővárost ismét átköltöztették, ezúttal Heiankjóba (a mai Kiotó), ami a császárok székhelye maradt több mint ezer évig. A városról kapta nevét a Heian-korszak. Bár a császár uralkodhatott, az igazi hatalom a Fudzsivara család kezében volt. A császári udvar ennek ellenére fénykorát élte, kialakult a sajátos japán irodalom, költészet és művészet. Ebben a korban írta meg Muraszaki Sikibu a Gendzsi regényét, amely feltehetőleg a világ legrégebbi regénye. Ekkor született a mai Japán himnusza, a Kimi ga jo szövege is.
13. század: Japánt kétszer is mongolok támadták meg, de pusztító viharok miatt nem jártak sikerrel. Ezeket a viharokat a japánok isteni segítségnek hitték és kamikadzének („isteni szél”) nevezték el.
1333:Go-Daigo császár Kemmu restaurációja végett vetett a Kamakura-sógunátusnak, de a császár terve, hogy visszaaállítsa az uralkodó régi hatalmát, nem valósult meg. Három évvel később Asikaga Takaudzsi megfosztotta a tróntól Go-Daigót. A rákövetkező Asikaga-sógunátus nem tudta irányítani az ország több tucatnyi feudális hadurát, a daimjókat.
1467: kitört a polgárháború és kezdetét vette a hadakozó fejedelemségek kora, a Szengoku-korszak.
16. század: Portugáliából jezsuita misszionáriusok és kereskedők érkeztek Japánba. A japánok nanbanoknak („déli barbár”) nevezték őket. Megindult a kereskedelem Japán és a nyugat között.
1600:Tokugava Iejaszu a szekigaharai csatában legyőzte az ellenséges klánokat. Három évvel később sógunná nevezte ki magát és ezzel kezdetét vette a Tokugava-sógunátus kora.Megindult Japán fejlődése.
18. század:l a fejlődésnek azonban gátat vetettek a magas adók, az évenkénti természeti katasztrófák és az éhínségek, emellett a kormányzat pénzügyi helyzete is romlott.
1854: Matthew C. Perry sorhajókapitány vezetésével amerikai hadihajók érkeztek Japánba. A megköttetett kanagavai egyezmény értelmében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt. Több hasonló, Japán számára kedvezőtlen szerződés a nyugati hatalmakkal gazdasági és politikai válságot eredményezett.
1867: a sógun a császár javára lemondott hatalmáról, ám ezt nem mindenki fogadta el. Kitört a polgárháború, amely végül végérvényesen megbuktatta a sógunátust. Meidzsi császár reformjaival egy központosított államot hozott létre és visszaállította az uralkodói ház hatalmát és tekintélyét. Japán átvette a nyugat politikai, igazságszolgáltatási és katonai rendszerét. Az elmaradott, feudális országból rövid idő alatt iparosodott nagyhatalom lett. Hogy fedezze szükségleteit, háborúkat indított a szomszédos területek megszerzésére. Az első kínai–japán háború és az orosz–japán háború győzelmei után Japánhoz csatolták Tajvant, Koreát és Szahalin déli részét.