Amerika Történelme

1776. július 4-e:Függetlenségi Nyilatkozat,az Egyesült Államok elszakadt Nagy-Britanniától
19. század eleje: megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét.
1820: Missouri felvételekor megalkotott Missouri-kompromisszum nem valósult meg, nem tudtak megegyezni a terület hovatartozásáról.
1864 júliusa: az elnök kimondta, hogy a rabszolgatartók "tulajdonát" elkobozzák.
1861 januárja: az Abraham Lincoln - mivel köztudottan rabszolgaságellenes volt - elnökké választásában fenyegetést látó Dél-Karolina kilépett az Egyesült Államokból. Tettét hat másik állam követte (Mississippi, Alabama, Florida, Texas, Georgia és Louisiana). A kivált államok létrehozták az Amerikai Konföderációs Államokat.
1861.februárja: a Konföderációs Államok megfogalmazták saját alkotmányukat, és elnökükké választották Jefferson Davist.
1861.márciusa: a Konföderáció elkobozta a területén található szövetségi erődöket, valamint visszavert egy, a Sumter erődbe tartó utánpótlást szállító hajót, amely visszatért New Yorkba. Áprilisban Lincoln utánpótlást küldött a Charlestowni-öbölben található Sumter erődbe. A déliek - cseltől tartva - az erőd parancsnokát megadásra szólították fel. A visszautasítás után tüzet nyitottak az erődre, melynek védelmét egynapos ostrom után parancsnoka, Robert Anderson őrnagy a szabad elvonulás ellenében feladott.
1861.április 12-e: kezdetét vette a polgárháború.
1861.május: további négy állam csatlakozott a Konföderációhoz: (Virginia, Észak-Karolina, Tennessee és Arkansas). Virginia székhelye, Richmond lett a Konföderáció fővárosa.
1863 szeptember: a déli csapatok döntő győzelmet arattak a szövetségiek felett a Chikamagua pataknál, Tennessee és Georgia államok határánál. Az északiak visszavonultak Chattanoogába, ahol a konföderációs csapatok bekerítették őket.
1863.november:Grant megérkezett Chattanoogába, és megfutamította a várost ostromló délieket. A csata legdrámaibb pontja, amikor az északi katonák parancs nélkül, bosszúvágytól fűtve „Chikamagua! Chikamagua!” ordítással szinte lesöpörték a délieket a Missionary-gerincről, ahol a déli vonal áttörhetetlennek tűnt.
1864. március: Grantet kinevezték az Egyesült Államok hadseregének élére, a nyugati seregek parancsnokságát William T. Sherman tábornok vette át helyette. Grant 120 000 katonájával azonnal nekilátott Lee 64 000 fős serege üldözésének, és megütközött vele a Vadonban. A háromnapos csata döntetlenül végződött, az északi veszteségek nagyobbak, ugyanakkor könnyen pótolhatók is voltak. Grant ezt követően folyamatosan támadta Lee csapatait, hogy felmorzsolja azt. Megütköztek Spotsylvania-nál és Cold Harbornál, ahol Grant 20 perc alatt 7 000 főt veszített. Ez volt Lee utolsó tiszta győzelme, a katonái száma ekkor már rohamosan fogyott.
1865 január: az északi csapatok Észak-Carolinában bevették a Fisher erődöt. A déli csapatok a szállítási problémák és tengeri blokád miatt éheztek, nagyszámú dezertálás vette kezdetét.
1865 május: az utolsó konföderációs csapatok is megadták magukat.